A XX. század egyik legnagyobb zongoravirtuózának megpróbáltatásokkal teli élete regénybe illő.
A szegénytelepi csodagyerek autodidakta módon tanult meg zongorázni. A tanárai csodálták, a közönség rajongott érte. Szolgált a fronton, volt hadifogoly, bárzongorista, tiltott határátlépési kísérlet miatt elitélt. Miután 1956-ban Franciaországba emigrált a világ legnagyobb koncerttermeiben játszott, alapítványokat és művészeti ösztöndíjakat hozott létre. Sorozatunkban a 100 éve született Cziffra György, zongoraművészre emlékezünk.
„Élek és szabad vagyok”
(3. rész)
„Csak az árnyékból a fénybe való átmenet korszakaiban
éreztem valóban, hogy élek és szabad vagyok”
Miután elhagyták az országot egy ausztriai táborba kerültek, de néhány nap múlva Cziffra György már a bécsi Brahms Saal-ban játszott. 1956 decemberében a Théâtre du Châtelet-i hangversenyével meghódította Párizst, majd 1957-ben az Amerikai Egyesült Államokat. Charles de Gaulle meghívására játszhatott az Élysée palotában is. Technikai virtuozitásával, pontos, tüzes energiájú játékával világszerte átütő sikert aratott.
1968-ban megkapták a francia állampolgárságot és a Párizstól 45 km-re lévő Senlis-ben telepedtek le. Megvásárolták a középkori, néhai királyi Saint-Frambourg-kápolnát, melyet akkoriban autószerelő műhelynek használtak. A kápolna új üvegablakait Joan Miro alkotta. Cziffra György a kápolnában kialakított hangversenytermét Liszt Ferencről nevezte el. A termet az akkori francia miniszterelnök, Raymond Barre avatta fel. A felújított kápolna lett a Cziffra Alapítvány központja.
1969-ben Versailles-ban zongoraversenyt indított, amely azóta is a nevét viseli. Kiemelkedő szerepet vállalt a pályakezdő művészek tanulmányainak támogatásában. Indulásukat közös hangversenyekkel, lemezfelvételekkel segítette. Évente fesztivált rendezett.
1973-ban látogattak először haza. A magyar közönség ünnepelte. A 80-as évek elején a Budapesti Tavaszi Fesztiválon is fellépett.
Cziffra György fia apja több koncertjén és felvételén közreműködött karmesterként. Miután 1981-ben egy lakástűzben életét vesztette édesapja nem lépet fel többé zenekarral és lemezfelvételt sem készített.
72 éves korában tüdőrák okozta komplikációk következtében szívrohamot kapott. 1994. január 15-én hunyt el, kérésére Senlis-ben temették el.
Életéről 2016-ban dokumentumfilm készült, „A virtuóz” címmel Kékesi Attila rendezésében.
https://www.youtube.com/watch?v=4ug0ngDo6E8
Liszt egyetlen igazi örököseként, a romantikus zongorairodalom mestereként tartják számon. Improvizációs képessége a legnagyobb zongoraművészek közé emelte. Átiratai remek zeneszerzői készségről és kiváló ízlésről tanúskodnak. Egyedülálló karrierje, fiatalokat felkaroló támogatása ma is példaértékű.
1993-ban megkapta a francia államtól a Becsületrend tiszti fokozatát, itthon pedig a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét. Tiszteletbeli elnöke a 100 tagú Budapest Cigányzenekarnak. 2016-ban Magyar Örökség Díjat (posztumusz) kapott.
A XVIII. kerületben utca őrzi a nevét, a budapesti Muzsikus cigányok parkban emléktáblát avattak tiszteletére. 2013-ban az angyalföldi Tripolisz közelében parkot neveztek el róla és ugyanebben az évben, augusztus 30-án megnyitották a Cziffra György Nagytétényi Kulturális Központ.
Balázs János, zongoraművész; Kossuth-, Liszt-, Prima-, Gramofon-díjas Érdemes művész 2016-ban megalapította a Cziffra György Fesztivált, amely méltón őrzi a mester zenei és szellemi hagyományait.
A 2021. február és 2022. május közötti időszakot Cziffra György-emlékévvé nyilvánították, az UNESCO pedig felvette a közösen ünnepelt évfordulók sorába. 15 ország 36 városában több mint 100 eseményt rendeznek világhírű művészek részvételével. A részletes programról a fesztivál honlapján olvashat:
Források: zeneakademia.hu, magyarnarancs.hu, parlando.hu, prae.hu, origo.hu
hegylakomagazin.hu, magyarhirlap.hu, cziffrafesztival.hu, Ágyuk és virágok c. önéletrajzi regénye
